1. vál dob. kalapácsot vet; ▸ horgonyt vet | ▸ kártyát vet | <robbanás> (fel)röpít. a bomba a levegőbe vetette a házat. | vhova lendít, terít. vállára veti a puskát, a kabátot.

2. ▸ vhova veti magát térdre veti magát; a dunába veti magát. | ▸ valakire, valamire, valaki után veti magát

3. (t. n. is ) (növényi magvakat) termesztés végett a (megmunkált) földbe juttat. búzát vet; már vetnek.

4. <vmely testrészét> feszítve v. lökve valaminek támasztja. hátát a falnak veti. | <kif-ekben.> ▸ kezet vet valakire ▸ szemét, tekintetét valakire, valamire veti ▸ egy pillantást vet valakire, valamire, vhova ▸ szemet vet valamire valakire

5. <kif-ekben:> vhova juttat, tesz, küld. börtönbe vet; ▸ latra vet

6. <kif-ekben: ábrát, alakzatot> létrehoz, (ki)formál. betűket vet; ▸ papírra, vászonra vet valamit ▸ keresztet vet | <kif-ekben: vmely mozdulatot> végrehajt. bukfencet, cigánykereket vet; ▸ gáncsot vet valakinek

7. <kif-ekben: vmely tárgyat> készít, ill. használható állapotba hoz. vályogot vet; ▸ ágyat vet ▸ hurkot, tőrt vet valakinek, valaminek ▸ gátat vet valaminek

8. <kif-ekben: ráncot, hullámot> alkot. ruhája redőket vet. | <kif-ekben: szikrát, lángot, füstöt> bocsát ki. lobbot vet; ▸ szikrát vet | <kif-ekben: fényt, árnyékot> idéz elő. ▸ világot vet valamire ▸ árnyékot vet valakire, valamire

9. nép <állat ivadékot> világra hoz, <növény új sarjat> hajt. tíz malacot vetett; rügyet vet. | nép pejor szül. fattyat vetett.

10. <szót> röviden, gyak. hanyagul kimond. egy szót se vetett neki; ▸ ellene vet valamit ▸ valakinek szemére vet valamit

11. <kif-ekben:> kiszab, elrendel. adót, vámot vet valamire.

12. <kif-ekben.> ▸ bizalmát, reményét veti valakibe, valamibe ▸ számot vet valamivel ▸ számot vet magával ▸ ügyet vet valakire, valamire ▸ véget vet végét veti valaminek

13. tn ▸ valakire, valamire vet ▸ magára vet

[?fgr ]

1. az o hosszú párja.

2. ennek írásjegye (ó, ó). | <rövidítésként:>. ▸ ó

1. irod ódon, ősi.

2. irod elavult.

3. nép nem ez évi <termés(ű) >. az ó vörösborból adj, ne az újból!

[ fgr ]

1. <fájdalom, szomorúság, vágyódás, félelem kif-ére.> ó, de kár!; ó jaj!

2. <csodálkozás, tetszés, öröm kif-ére.> ó, hát ez remek!

3. <udvariassági kif-ek bevezetésére.> ó, bocsánat! | irod <megszólítás előtt, kül. kérést, könyörgést kifejező m-ban.> ó, emberek!

[hangkit]

1. a körülmények kedvező alakulásába vetett hit, bizakodás.

2. az olyan személy(ek)re irányuló érzés, aki(k)ben (meg)bízik valaki, ill. (meg)bíznak valakik. kölcsönös bizalom; bizalmába fogad valakit. | valakinek v. vmely szervnek (politikai) működésével, terveivel való egyetértés. ▸ bizalmat szavaz valakinek, valaminek

I. tárgyrag

II. hat értelmű tárgy ragja

1. (tn igéhez) <azon tulajdonság kif-ére, hogy valaki, valami elvégzett vmely cselekvést, történt vele valami.> [messziről] jött [vándor]; ledőlt [fal]. | (mn-ként) fejlett [ember]; főtt [étel].

2. (ts igéhez) <azon tulajdonság kif-ére, hogy valakivel, valamivel csináltak valamit.> kitüntetett [diák]; kilőtt [nyíl]. | (mn-ként) lőtt [vad], zárt [ajtó].

3. (ts igéhez, mn-ként is ) <azon tulajdonság kif-ére, hogy valakivel, valamivel tesznek valamit.> ünnepelt [író].

1. bizalom, hit abban, hogy amit óhajtunk, megvalósul. remény és kétség között. | ennek tárgya, tartalma. ▸ valaminek a reményében

2. biztató kilátás, lehetőség. van-e remény a gyógyulásra?

3. vál a jövőbe vetett hit támaszának tekintett személy. a család reménye.

[?]

I. tárgyrag

II. hat értelmű tárgy ragja

1. (tn igéhez) <azon tulajdonság kif-ére, hogy valaki, valami elvégzett vmely cselekvést, történt vele valami.> [messziről] jött [vándor]; ledőlt [fal]. | (mn-ként) fejlett [ember]; főtt [étel].

2. (ts igéhez) <azon tulajdonság kif-ére, hogy valakivel, valamivel csináltak valamit.> kitüntetett [diák]; kilőtt [nyíl]. | (mn-ként) lőtt [vad], zárt [ajtó].

3. (ts igéhez, mn-ként is ) <azon tulajdonság kif-ére, hogy valakivel, valamivel tesznek valamit.> ünnepelt [író].

I. htl névm

II. von névm elav aki (csak).

III. fn

1. meg nem határozott v. ismeretlen tárgy, dolog, történés. valami van a zsebében; történt valami?; ▸ van köztük valami | (szjellel) a jelzett személynek vmely tulajdona v. testrésze. valamije elveszett; fáj valamid? | ismeretlen v. sejtett fontos esemény. itt valami készül.

2. egy kicsi, egy kevés, csekély dolog (, de mégis több, mint semmi). nem sok, de mégis valami; ▸ valami van a dologban ▸ mond valamit | <kf mellett.> ▸ valamivel ma valamivel jobb a kedve.

3. jelentős dolog. ez már valami!; ▸ ez is valami? ▸ viszi valamire ▸ lesz belőle valami

4. (mn-ként) olyan, aminek mivolta, jellege, minősége ismeretlen v. meg nem határozható. valami baj van; mutatok valami szépet. | a jelzett személy, dolog fajtájához, milyenségéhez hasonló; olyan, mint ... úgy él, mint valami kiskirály. | kevéssé, pontatlanul ismert. valami lajos vagy kicsoda keresett. | pejor ismeretlen és kevésre becsült. valami nővel tölti az idejét.

5. (mn-ként) egy kevés, valamennyi. valami időm még van.

6. (hsz-ként) biz körülbelül, mintegy. voltunk valami tízen.

7. (hsz-ként) biz <fokozó és nyomósító szóként:> nagyon, rendkívül. valami szörnyű! | ▸ nem valami nem valami jól sikerült.

1. nép rég ami (csak).

2. elav amilyen (csak).

1. bizonytalan, meghatározatlan minőségű, természetű tárgy, dolog. de furcsa valami ez!

2. ritk pompás, remek dolog. az aztán a valami!